Immunrendszerünk a szervezet védőbástyája. Feladata, hogy megvédje szervezetünket a különböző vírusok, baktériumok gombák behatolásával szemben. Ahhoz, hogy egészségesen tudjon működni, folyamatosan aktívnak kell lennie.
Az immunrendszer működése
Az immunrendszer nyirokszervekből áll. Az, hogy egy fertőzés kialakul a korokozón és a szervezeten múlik. A szervezet válaszreakcióját a korokozóval szemben az általános kondíció határozza meg. Ez a kondíció részben örökletes, részben az élet során szerzett védettségi viszonyoktól függ. Az emberi szervezetnek vannak veleszületett öröklött védelmi rendszerei, amelyek a bőrre vagy nyálkahártyákra jutott mikroorganizmusokat képesek elpusztítani. Ha ezek a védelmi rendszerek elégtelenek, akkor a fertőző kórokozó bejut a szervezetbe és a nyírok szövetben ellenanyag képződést vált ki. Minden esetben a kórokozó speciális fehérjeszerkezetének megfelelő speciális ellenanyag antitest keletkezik. Az antitestek nemcsak a fertőzés alkalmával segítenek megbirkózni a kórokozóval, hanem részben a vérpályában, részben a sejtekben megmaradnak, és ismételt fertőzéskor is védelmet nyújtanak. A csecsemő és idős korban, tartós éhezés vagy túlfáradás állapotában kisebb az ellenanyag termelés és így nagyobb a lehetőség a megbetegedésre.
Immunitás
Valahányszor idegen fehérje (antigén) jut szervezetünkbe, immunrendszerünk, főképp a nyirokrendszer sejtjei azt felismerik. Az antigén hatására az immunrendszer speciális ellenanyagot (antitestet) termel. Az antigén és antitest találkozását egymáshoz kötődését, amit különböző szöveti és biokémiai jelenségek kísérnek, nevezzük immunreakciónak, immunválasznak. Ha egy jellegzetes antigén hatására jellegzetes antitestek termelődnek, érzékenyítésre kerül sor. Valahányszor ugyanez az antigén jut szervezetünkbe, az immunrendszer emlékszik rá és mindig sor kerül az immunreakcióra.
Milyen veszélyek jelentkezhetnek immunzavar esetén?
Autoimmunbetegség
Ha a szervezetünk saját sejtjeiben keletkezik „idegen fehérje” és ez ellen termelődnek antitestek, akkor az antigén, antitest találkozását autoimmunreakciónak hívjuk. Ez az autoimmunreakció az idegenné vált sejteket pusztítja el és így szerepe van igen sok betegség létrejöttének. A bőrt, ízületeket, belső szerveket érinti. 10 és 50 éves kor között jelentkezik. Tünetei: ízületi fájdalom, kiütések,fokozott fehérjelerakódás a vesesejtekben, görcsrohamok, fejfájás, vérrögképződés, amely stroke-hoz és tüdőembóliához vezethet, továbbá gyulladás a szívben és a tüdőben.
Daganatos betegségek
A vírus az immunrendszer sejtjeit elpusztítja, ami az immunrendszer fokozatos leromlását eredményezi és elősegíti a daganatok megjelenését.
Allergia
A légutakon, vagy tápcsatornán keresztül bejutott egyes növényi vagy állati fehérjék az emberek néhány
százalékában ellenanyagokat termelnek. Az antigén, antitest találkozást ilyenkor követő immunválaszt amely gyulladásos tűnetekkel jár,allergiának nevezzük.
Ilyen allergia felelős a bőrön jelentkező csalánkiütésért, ekcémáért, bizonyos bélpanaszokért, asztmáért, szénanátháért és a bőrön vagy szájüregben néha jelentkező vizenyős duzzadásért.
Immunrendszer karbantartása
Az immunrendszert megfelelő táplálkozással tudjuk erősíteni. Ha táplálékunkból hiányoznak a vitaminok,
( A, B, C, E, D vitaminok) ásványi anyagok (vas, cink), immunrendszerünk legyengül, védekezése csökken.
Hatásos immunerősítők: fokhagyma, zöld tea, kamilla, csipkebogyó, szőlő, antioxidánsok, amelyek szervezetünk nélkülözhetetlen elemei. Csak növényi és állati eredetű táplálékon keresztül tudunk hozzájutni.
Ne hanyagoljuk a testmozgást. Séta, kocogás beindítja a vérkeringést és segíti a szervezetet a betegségek leküzdésében.
|