Stressz hatása szervezetünkre.

Manapság lehetetlen elkerülni a stresszt, ami nagyon megviseli szervezetünket, veszélyt jelent egészségünkre. Magánéleti, munkahelyi egyéb külső és belső hatásokra szervezetünk képtelen alkalmazkodni, kialakul a stressz és tünetei (depresszió, neurózis, alkoholizmus, dohányzás stb.) Tanuljuk meg kezelni és kontrolálni a tüneteket.

Stressz kialakulása

Amikor a szervezet kilendül nyugalmi állapotából fokozottan reagál az ingerekre, hatására kialakul a stressz. Pszichés stressz léphet fel betegség, baleset, sebészeti beavatkozás, nagy hőmérsékletingadozás, pszichikai behatások, félelem, gondok, szakítás, megoldatlan konfliktusok, szeretett személy elvesztése, tartós érzelmi túlterhelés, munkahelyi gondok stb. hatására.

Amikor stressz ér minket, a mellékvese stressz hormonokat, adrenalint és kortizolt választ ki.

E két hormon a vegetatív idegrendszer kémiai hatóanyaga, amelyek a véráramba jutva ún. vészreakciót váltanak ki.

Az adrenalin tettre-késszé, éberré tesz minket, növeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, emellett felpörgeti az anyagcserét lebontja a zsírokat, szénhidrátokat és fehérjéket, hogy energiát nyerjen belőlük, így tartva szervezetünket egy kiegyensúlyozott, pozitív állapotban. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja.

A kortizol a mellékvesekéregnek gyulladáscsökkentő és anyagcsere szabályozó hormonja. Az emberi szervezet só és vízforgalmát valamint cukoranyag cseréjét irányítják, ezenkívül szerepe van a szervezet ellenálló képességének fokozásában, a stressz elleni védelemben.

Biztosítja a megfelelő tápanyag felhasználást az energiaraktárakból, csökkenti a vércukorszintet, beindítja a zsírraktározást, jótékonyan hat a szív és keringési rendszerre. Hiánya hangulati labilitást, koncentrálóképesség és alvás zavarokat idézhet elő.

A stressz a szervezetet fokozott riadókészültségbe hozza. A fokozott készültségi állapot kimerüléshez vezet, súlyos betegségeket okoz.  A stresszes állapotból nem könnyű kikerülni, de tanuljuk meg kezelni. A stressz oldásával és csökkentésével  tehermentesíthetjük szervezetünket.

Stressz oldás

·Mély lélegzés, izomlazítás. Csukjuk be szemünket és lélegezzünk mélyeket (belégzés, kicsit tartsuk bent a levegőt, majd kilégzés). Ha tudatosan be és kilélegzünk, légzésszámunkat csökkenteni tudjuk, a feszültség és fájdalomérzés is csökken.

·Több víz fogyasztása (napi 1,5-2 liter). A folyadék segít eltávolítani a stressz okozta méreganyagokat a szervezetből.

·Társasági kapcsolat építése. A kikapcsolódás növeli öröm érzetünket.

· Kapcsolat építés. Olyan emberekhez közeledni, akik képesek meghökkentő, az átlagostól eltérő szempontokra felhívni figyelmed.

· Nevetés a legjobb stressz oldó. Nevetésnél a rekesz és mellkas izmunk összehúzódik, a légzés felgyorsul, a belső szervekhez oxigén dúsabb vér kerül.  Csökkenti a stresszt jobb lesz a hangulatunk, mérsékli a stressz hatására keletkező káros anyagokat, egyensúlyban tartja a vérnyomást, élénkíti a vérkeringést, erősíti a szívműködést, segíti leküzdeni a félelmeket,depressziót,felfrissíti az agyműködést. Nevetés hatására az agyban endorfin és szerotonin termelődik, amely csillapítja a fájdalmat.

·Zene terápia. A zene nyugtató, fájdalomcsillapító hatású, segít a stressz kezelésben.

·Testedzés, sport. A rendszeres mozgás erősíti az önbizalmat, csökkenti a depressziót, feszültséget, elősegíti az alvást. A levezetett feszültséggel növeljük energiaszintünket, megőrizzük optimizmusunkat és nyugalmunkat.

·Étkezés. Egyen lassan, rágjon alaposan. Egyen zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonatermékeket, müzlit.

A feszültség oldásban olyan gyógynövények is segítenek, amelyek nyugtató, lazító hatásúak. Ilyen a macskagyökér (nyugtató, altató hatású), citromfű (stressz oldó). Természetes módon erősítik az idegrendszert, nincs zavaró hatásuk, megnövelik a koncentrálási képességeket.