A gyógyvizek fogyasztása egyidejű a fürdőzéssel. A gyógyvíz hatása a fürdés mellett ivókúrák formájában is érvényesül, melyek számos panaszra, nyújtanak segítséget.

A forrásokból fakadó vizekkel komolyabban az 1800-as évek elejétől kezdtek el foglalkozni. Azóta

az ivókúrák hagyománnyá váltak. Paracelsus (1493-1541) tudományos magyarázata szerint a víz a föld belsejében gyógyító erőt nyer a különböző ásványokkal, melyekkel érintkezik.

Az ásványokban gazdag kemény vizek az egészség megőrzői, az immunrendszer erősítői. Egyes forrásvizek alkalmasak állandó fogyasztásra is, esetleg a csapvíz helyettesítésére használva, ilyen  a budapesti Rudas, Lukács és Széchenyi fürdő gyógyvize, a többi csak kúraszerűen alkalmazható.

 A kúrák időtartama három-öt hét, általában napi egy-három alkalommal történő fogyasztással. A felszívódás akkor a legeredményesebb, ha éhgyomorra testmeleg vagy melegebb állapotban isszuk a gyógyhatású vizet. A langyos víz nyugtató, míg a hideg fokozó hatással van a bélmozgásokra.

Az ivókúrák megkezdésekor felléphet gyógyvízreakció. Ez a fogyasztás első napjaiban fellépő fáradékonyságot, rosszullétet eredményezhet, amennyiben a tünetek csak pár napig észlelhetőek, nem kell aggódni, és nyugodtan lehet folytatni a kezelést. Az ivókúrák alkalmazása során az oldott ásványi anyagok változásokat indítanak be szervezetünkben, hatással vannak a gyomor-bél működésére, a só- és vízháztartásra és a vízkiválasztó szervekre. Hatásukat a szervezet ásvány- állományának és ion-egyensúlyának befolyásolásával fejtik ki. A felszívódás során a vérrel eljut a májba, majd szétáramlik a szervezetben, anyagcseretermékeket juttat ki a szervezetből, innen adódik méregtelenítő hatása.

A kúrák hatása sokszor csak a kúra végeztével, illetve rendszeres alkalmazás során észlelhető, ez változhat az egyén érzékenységétől is.

A víz gyógyhatása összetételétől függ.

Az alkalikus, lúgos gyógyvíz közömbösíti a gyomorsavat. A földes-meszes gyógyvíz kalciumot juttat be szervezetünkbe, segíti az epekő kiürülését, gyulladáscsökkentő hatása van, ajánlott csontritkulás, magas vérnyomás kezelésére, vesekőképződés megelőzésére.

 A konyhasós gyógyvíz fokozza a gyomorsav képződését, nőgyógyászati-, urológiai-, gyomor-bántalmak esetén javallott.

A keserűsós gyógyvizet emésztőszervi panaszokra használják hashajtó hatása miatt, epehomok megléte esetén is ajánlott.

A glaubersós gyógyvíz könnyen beépül az ízületi porcban, gátolja, csökkenti a koleszterint lerakodását az érfalban és értágító hatású, így ízületi betegségek, érelmeszesedés és vérkeringési zavarok esetén alkalmazandó.

A jódos-brómos gyógyvíz golyva megelőzésére, gyógyítására, magas vérnyomás és érelmeszesedés kezelésére szokták ajánlani, illetve légzőszervi panaszokra.

A kénes gyógyvíz reumás mozgásszervi megbetegedések, gyomor, bélhurut és a köszvény kezelésére ajánlatos. Fokozza az epe elválasztást, jótékony hatással van a májméregtelenítésére.

Fontos! A gyógyvizek orvosságok, ezért mielőtt nekifogunk az ivókúrának, kérjük ki orvosunk véleményét, aki kiválasztja a megfelelő vizet, elmagyarázza az ivókúra hatásait és az esetleges ellenjavallatokat. Vannak olyan esetek, amikor nem ajánlott, ilyen pl. a heveny gyomor- és bélhurut, a savhiány, a gyomorfekély, a szívgyengeség.